Jázmin és Noémi
2010 július 19. | Szerző: bamby21 |
Mivel ikerterhességnél a doki szerint a max 32-34 hét a kihordási idő, minden eshetőségre felkészültünk:)
Mikor azonban még a 35. hét megkezdésekor sem volt semmi jele annak, hogy a gyerkőcök ki akarnának bújni…a doki befektetett a kórházba. Az egyik baba úgy akkor kb. 2700 gramm, míg a másik kb. 2500 gramm lehetett.
Eltelt néhány nap és közölték, megindítják a szülést. Balázs persze bent volt velem. A második infúzió után kezdtem érezni, hogy talán mostmár lesz valami….fájni kezdett a derekam, meg minden egyéb alkatrészem is.
Mivel nem volt szó apás szülésről, nem is erőltettem a dolgot, hogy megkérdezzem Balázstól, be akar-e jönni. Aztán mikor bevittek a szülő szobából, a doki lelépett egy pillanatra, majd egy szintén beöltözött egyénnel jött vissza……a drága férjemmel:)
-Hát te?
-Hát én! Nem gondoltad, hogy kihagyom?!
-Jól áll rajtad ez a zöld cucc!
Jah….mert a közel 190 magas pasimon úgy állt a műtős szerkó, mintha valaki forró vízben mosta volna ki előtte az egészet….mert kb a nadrág a lábszára közepéig ha ért….:)
Mindenesetre, az ottlétének bizony igencsak nagy hasznát vettem….mert nem volt könnyű a két gyereket megszülni, közvetlenül egymás után (ugye hogy máshogy) megszülni…de Ő tartotta bennem végig a lelket:)
A végeredmény:
Jázmin—-2750gramm és 50 centi
Noémi—-2855 gramm és 52 centi
Balázs állta a sarat rendesen…..nem lett rosszul vagy hasonló:) nemúgy mint annó Tomika:) szegény.
Jó két óra eltelt, mire visszavittek a szobába és én kicsit pihenhettem. Este már persze ott volt az egész család….és bizony furcsa volt, hogy kapásból kettőt kellett fordulni a leányzókkal, hiszen egyszerre nem tudtam őket kivinni megmutatni.
Kornél alaposan végigmérte mindkét hugát, aztán némi fejvakarás után tipródni kezdett:
-Még jó hogy csak egy tesót akartam! Mi lett volna ha ikreket kértem volna? Jött volna mindjárt négy?
-Látod? Így kívángasson az ember….de, azért tetszenek?
-Aha….helyesek. Nekem Jázmin a kedvencem….
-Már most kivételezni akarsz vele?
-Nem….de a Noémi már most sokat sír! Jázmin meg nem….
-Jó kis báttyusuk lesz….az biztos! Majd te elhajtod mellőlük a kéretlen pasikat, igaz Kornél? – kérdezte az apja.
-Naná….majd nem, mi?
-Még ez kicsit messze lesz, azért.
-Na jah… – válaszolt Balázs, amint az arcát a tenyerébe temette.
-Na és te? Immár háromszoros apuka? Jól vagy?
Balázs fáradtnak látszott, főleg amint elmosolyodott.
-Minden oké…..aki nálam most fáradtabb, az te vagy….egyes egyedül csak te!
-Ugyan….majd ha haza kell őket vinni…majd akkor az leszek, nyugi…..ez még semmi!
-Büszke vagyok rád…tudod!? Mindegyikőtökre…de különösen most rád…
-Miért? – néztem rá értetlenül.
-Mert még most is itt vagy velem…ennyi idő után!
-Ugyan…ez várható volt, tudod? – mondtam mosolyogva, amint megfogtam a kezét.
-Én nem gondoltam volna…hogy….mi még lehetünk együtt valaha is! Ezért olyan furcsa még sokszor mos is….hogy…a feleségem vagy immár….és…a három gyerekem anyja is egy személyben.
Balázs még utoljára megnézte a lányokat, aztán kikísértem a szülészet bejáratáig. Nem számítottam rá…de kimondta, 3 év után ismét:
-Nagyon szeretlek!
Hozzábújtam…..olyan volt immár az életem, mint egy valósággá vált mese….boldog…és a hepi end is itt van a küszöbön:)….vagyis a küszöb környékén:)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia!
Jó volt a történet, örülök, hogy a hősnőd révbe ért. Ez volt a vége, ugye?
Szia Ditke:) Nem, ez még nem teljesen a vége….hmmm….ha most jól számoltam, akkor még 3 bejegyzés lesz….remélhetőleg még a mai napon:) Köszönöm:)
Szép, tetszik :))))) hiányozni fog, ha vége lesz… 🙁 De majd olvasom az újat tovább, ezt már most megmondom!!! :)))
Szia Druszám:) Ne is mondd! Nekem már most hiányzik ez a blog….pedig még be sem fejeztem:( Ha meglesz, azt hiszem megsiratom….rendesen:( Mindenesetre….a következő blogban inkább fordul majd a kocka némiképp, csakhogy felcsigázzalak Titeket:) lesz minden…és remélem tetszeni fog majd az is….no….de majd infózok, mert lesz utószó és plusz infó a következő storyról…..igyexem még ma este megcsinálni mindezt:) Köszönöm Neked is a hűséget:) és a bíztatást! Jólesik:)))