Gergő – levél a múltból

2010 július 19. | Szerző: bamby21 |

 Amint az várható volt, persze nem volt egyszerű otthon a lányokkal. Öröm az ürömben, hogy Balázs majdnem egy hónapig itthon volt velem és lelkesen besegített a gyerekek körül, amit csak lehetett.

Magam sem gondoltam volna….de amit sokszor már lerendezett Nonóval és Jázminnal, az már beért volna egy komédiával is, főleg mikor mind a két gyerek egyszerre állt neki bömbölni, ő pedig felvette őket és nekiállt velük táncolni:) Nah…az nagy show volt:)

Mindenesetre, az életünk ettől függetlenül nagyon jó:) Balázs rengeteget dolgozik, hogy mindent megadhasson nekünk. Sokat van távol, néha még hétvégén is…..de mindig alig várom/várjuk, hogy végre hazaérjen….

Egyik szombat délután, mikor a lányok éppen elaludtak, ismmerős autó állt meg előttünk: nevezetesen, Melinda. Ismét nem volt túl bőbeszédű….viszont hozott nekem egy levelet. Félve nyitottam ki, de mikor megláttam, ki a feladó…..hát, valahogy  nem lepődtem meg….Gergőn….

Nos hát, bár félve, de nekiálltam elolvasni a levelet.

Drága Edinám!

Először is szeretnék neked gratulálni a két gyönyörű kislányodhoz, és az esküvőtökhöz, Balázzsal…..nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy végre rendeződött a kapcsolatotok, bár, megmondom őszintén….arra nem számítottam, hogy mindjárt feleség és háromszoros édesanya válik majd belőled! Amint már akkor is mondtam neked, nagyon messze vagyok tőled….tengerpart, idegen ország és viszonylagos nyugalom….immár lassan két éve….Nélküled! Kezdek egész jól belejönni az egyedüllétbe, ami sokáig bizony nem ment, mert nagyon hiányoztál….és rengetegszer keltem úgy reggelente, hogy hazajövök és inkább feladom magam, csahogy láthassalak…..ha csak percekre is…de aztán mindig belémhasított a felismerés, hogy békén kell hogy hagyjalak, nem zavarhatok többé bele az életedbe, főleg hogy kibékültél Balázzsal! Sokáig agyaltam ezen, végül döntöttem: nem jövök többet haza…..mert nem tehetem….miattad és Balázs miatt sem. Pedig szeretnék, hidd el….hogy bocsánatot kérhessek tőled a történtekért….és hogy még utoljára, úgy istenigazából….CSAKIS VELED LEHESSEK…..de nem tudom megtenni….egyszerűen nem megy….

Néha elgondolkodom azon, milyen lett volna ha….nem cseszek el mindent akkor éjjel….most talán az én feleségem lehetnél és a gyermekeim anyja…..De ez nekem már csak vágyálom marad….mindörökre, hiszen te már másé vagy.  Tudom, nem nagy vígasz, ennyi idő távlatában, mert bár sok hülyeséget csináltam, mindvégig hűséges voltam hozzád. Jó volt, hogy valaki várt rám esténként….volt kihez hazamennem….és ez a 27 évem alatt először, jóleső érzéssel töltött el.

Néha kiülök a tengerpartra, és csak nézek ki a fejemből…próbálom lezárni a múltat, de hogy te nem vagy itt, ez már-már lehetetlennek tűnik. Pedig volna választék csajokból…de még valahogy nem az igazi….dehát ez van!

Egyet most megígérek Neked! Soha többé nem fogsz rólam hallani….nem zavarlak több levéllel, megszűnök számodra létezni….hogy békében élhesd/élhessétek az életeteket.

Nekem Te leszel az Egyetlen…az egyetlen, akit igazán szeretni fogok…az én gyönyörű menyasszonyom!

Vigyázz magadra és a családodra!

Millió csók: Gergő.

Ui: Szeretlek!

Sírva olvastam végig a levelet, éppen akkor, mikor Balázs hazaért munkából. Láttam, valami nála sem okés….

-Neked is írt Gergő? – szipogtam.

-Igen…..nekem is.

-Elolvasod? – nyújtottam felé a levelet.

-Nem…inkább nem! Ez csak rátok tartozik!

-Biztosan?

-Igen.

Balázs leült a kanapéra és a kezeibe temette az arcát. Leültem mellé és átöleltem.

-Mi a baj!?

-Csessze meg! Több mint 10 évig volt ez a barom a legjobb haverom! És….mostmár ….soha többé nem fogok vele találkozni!

-Ez Gergő döntése volt, ezt ne felejtsd el! Marcival is jól elvagytok….

-De az nem ugyanaz!

-Persze….

-Na ja…az ő döntése volt….ha akkor talán ott vagyok vele, nem csinálja meg azt a baromságot!

-Ezt nem tudhatod! Talán még te sem tudtad volna megállítani és te is belekeveredtél volna….és akkor most nem lehetnél itt velem/velünk!

-Ez igaz….

-Na látod…

7 év alatt még nem láttam Balázst ennyire kiakadni…..folytak a könnyei, én pedig nem tudtam őt megvígasztalni, és ez borzalmasan bántott!

Mindenesetre…..Gergő mostmár elköszönt végképp, és én lezártam ezáltal a múltam ezen részét is….ami idáig annyi gyötrelmet és fájdalmat okozott nekem.

Remélem sikerül neki túllépni a múltján és új életet kezd majd….valaki mással….egy olyan lánnyal, akit igazán tud szeretni majd! Én szurkolok neki, hogy így legyen!

Isten veled, drága Gergőm:(