Apasági vagy valami más….

2010 július 16. | Szerző: bamby21 |

 Szóval, azon agyaltam, valamikor azért fel kéne menni egy apaságit csináltatni, hogy a baba az apja nevére kerüljön születése után automatice.

Balázs meg csak a vállát vonogatta, hogy majd….majd valamikor meglesz ez is.

Oké….egyik nap, el akartam menni a boltba egy-két dologért, és még emlékeztem rá, hogy Balázs tárcájában volt még pénz. (az enyémbe márcsak egy ezres ha volt, a bankkártyámat meg akkor cseréltettem le, mert valami gubanc volt vele) Belenéztem, semmi….hozzáteszem, volt benne egy húszezres…..előtte nem sokkal jöttek haza a gyerekkel a városból, oda még tutira magával vitte.

-Szivi….nem volt véletlenül nálad egy 20-as? Nem találom….

-De…..de csak volt….

-Mert? El is költöltted?

-Aha….

-Mégis mire?

-Majd megtudod!

-Mondd el már! Mi a francra csesztél el egy óra alatt 20ezret?

Balázs vigyorgott, aztán kiment, nem mondott semmit. Dühösen összeszedtem a cuccaimat és leléptem a városba. Mégis mi francot vehetett ez a jóember…..mikor én aztán semmit nem láttam nála????? Mindegy….nem fortyogok…

Este mikor már éppen befejeztük a vacsorát, Kornél ott dongott körülöttem, de egyfolytában:)

-Apaaaaa! – trallázta a gyerek hatalmas vigyorral az arcán.

-Nyugi van! – intette le Balázs – majd később.

-Mi lesz később?

-Semmi. – vágta rá rögtön Balázs.

-De apa….megígérted!

-Mi van? Mit ígért? – néztem értetlenül Kornélra.

Az nem mondott semmit, csak dacosan nézett az apjára, aki egyre idegesebb lett ezalatt.

-Najó….legyen! – tápászkodott fel végül az asztaltól.

-Valamiről lemaradtam?

-Még nem….

Néztem rájuk és még akkor sem értettem, mire készülhetnek….aztán Kornél oldalbabökte az apját.

-Gyerünk már apa! Ha elfelejted, amit mondani akarsz, majd súgok, oké? Nem olyan nehéz!

-Oké….majd kb 20 év múlva én is ugyanezt fogom neked mondani, oké?

-Kizárt! Nekem biztos nem! – rázta a fejét  a gyerek.

-Nos? – kérdeztem ekkor már egyre türelmetlenebbül.

Balázs egy darabig mózerolt, aztán belekezdett.

-Mit szólnál, ha nem csinálnánk apasági nyilatkozatot?

-Akkor a gyerek az én nevemre fog kerülni….ennyi…mert?

-Nem úgy gondoltam….hanem azt a másfél órát végigülni ott a hivatalba 10 oldalnyi papírért…..megoldhatnánk másképp is….

-Hallgatlak….

-Mi lenne ha feleségül vennélek?

-Hát….óóó….kicsit ez így most hirtelen…..nem is tudom! De oda időpont is kell meg tudom is én még mi!

-Két hét múlva szombat megfelel? Csak egy polgári ceremónia és ennyi. Na?

-Szent isten….

-Amúgy….erre költöttem el azt a huszast…. – mondta, azzal kinyitotta a tenyerét, amiben két gyűrű volt:)

-Atya világ…..ez ….szép…..

-Aha. – vágta őket azonnal zsebre. – De most egyenlőre ezzel kell beérned. – Azzal egy nagyon szép vékony, köves gyűrűt mutatott. Ráakarta húzni az ujjamra, mire a gyerek megpiszkálta az apját egy rosszalló pillantás mellett.

-Nem, apa! Ezt nem így kell! – súgta – Meg kell tőle kérdezned, tudod? Leszel a feleségem anya….vagyis….bocs….Edina? Emlékszel?

Elnevettem magam…..Balázs szintén, aztán letérdelt elém.

-Leszel a feleségem?

-Naná! – vágtam rá azonnal, majd ahogy nagynehezen talpra állt, megöleltem, a gyerek meg 1000-rel tombolni kezdett örömében.

-De….ugye most a sors nem fogja magát ismételni? – kérdeztem.

-Nem….ezt megígérem! – válaszolta, azzal megcsókolt.

A francba is…..közel a 30-hoz végre hozzámegyek a gyermeke(i)m apjához:)

Ejha:)